| 
	
 Passaui diákok a Lovassyban 
Tizenkét német, egészen pontosan passaui diák tölthetett 
  el egy hetet lovassys fogadócsaládoknál szeptember végén. 
Részt vettek rengeteg érdekes programon, bár ezekbõl 
  mi, fogadódiákok, sajnos kimaradtunk, mert míg õk 
  délelõttönként múzeumokat, templomokat, régi 
  városokat látogattak meg, és a pápai élményfürdõben 
  szórakoztak, a magyar diákok a suliban koptatták a padot. 
  Ennek köszönhetõen sajnos nem túlzottan 
  kovácsolódott össze a banda, de ez nem akadályozta 
  meg, hogy jól érezzük magunkat az egyetlen közös 
  pannonhalmi kirándulásunkon, valamint a családi hétvégén, 
  ahol külön programokat szerveztünk német barátainknak. 
Megteremtették nálunk az UNO-zás hagyományát, 
  valamint azt is megtudtuk, hogy hazájukban nemcsak a balatoni nyaralásokról, 
  a szép magyar városainkról, ételeinkrõl, 
  népzenénkrõl, lányainkról és vendégszeretetünkrõl 
  vagyunk híresek, hanem még arról is, hogy ifjaink éjjel-nappal 
  rágóznak. (Ennek folyománya lehet, hogy kaptam ajándékba 
  két csomag extra erõs rágógumit. ;-)) 
Ha már megemlítettük az ételeket: egy igazi gasztronómiai 
  utazás is volt ez kedves vendégeinknek, hiszen megízlelhették 
  a hazai specialitásokat, például a messze földön 
  híres gulyást, a hortobágyi húsos palacsintát, 
  az Újházy-tyúkhúslevest, a csirkepaprikást 
  és a Gundel-palacsintát. 
A korai kelések kellemetlenségeit elfeledtették velünk 
  a csodás együtt töltött délutánok, mikor 
  végre nem gubbasztottunk órákat a könyv fölött, 
  hanem megmutattuk Veszprém nevezetességeit: a várat, az 
  állatkertet (pardon, vadasparkot), az Óváros teret, a Margit-romokat. 
  Amikor nem játszottunk idegenvezetõt, jókat sétáltunk 
  a belvárosban, sokat sportoltunk és beszélgettünk 
  a diákokkal. Nyelvtanulás szempontjából sokat használt 
  a cserekapcsolat, hiszen csak egy lány beszélt magyarul, a többiekkel 
  anyanyelvükön kellett kommunikálnunk. Az inkább kisebb, 
  esetenként nagyobb nyelvi akadályok ellenére nagyon jól 
  éreztük magunkat együtt, és csodás barátságokat 
  is kötöttünk. 
Ezúton is köszönjük a lehetõséget, hogy 
  részt vehettünk egy cserediák programban, és ilyen 
  kedves fiatalokat ismerhettünk meg! Sajnáljuk, hogy nem maradtak 
  tovább, és nagyon várjuk, hogy újra viszontláthassuk 
  egymást, ezúttal náluk, Németországban. 
Fakász Eszter 
		© 2005. Lovassy László Gimnázium, Veszprém 
               | 
	
	  | 
	 
	 | 
	  | 
	
 
     
	A Lovassy László Gimnázium iskolaújságja. Megjelenik havonta a szerzők kiadásában. 
	Főszerkesztő, tördelő: 
	
	   
	Munkatársak: Fakász Eszter, Kolláth Dóra, Szegő Dóra.
	   
	E-mail:
  
	   
	Web-szerkesztő: 
		 
	 |