Matematika oktatás a Lovassy László Gimnáziumban

Képzési irányok, specialitások

Iskolánk matematikaoktatási hagyományaira építve a 2004-ben és 2007-ben átdolgozott Pedagógiai Program óratervei és iskolaszerkezete alapján az alábbi szinteken tanítjuk a matematikát:

1. Speciális matematika tagozat nyelvi elõkészítõ évvel.

Ennek a tagozatnak az a célja, hogy a tanulók életkori sajátosságainak megfelelõ mértékben, de intenzív módon juthassanak el a matematikai ismeretekhez. Fejlõdjön a tanulók absztrakt és szimbolikus kommunikációs képessége úgy, hogy alkotó módon tudják alkalmazni a tudomány eredményeit, és késõbbi tanulmányaik során képesek legyenek arra, hogy a szimbolikus nyelvet magasabb szinten mûvelni is tudják.
Ezekben az osztályokban csoportbontásban, két tanárral, osztott tananyaggal tanítjuk a matematikát. A végig magas matematika óraszám lehetõvé teszi az emelt szintû érettségi lehetõségén túl, a matematikaigényes pálya választását is.
Iskolánkban 1967-tõl mûködik speciális matematika tagozat. Az elsõ érettségizõ spec. matos. osztály matematika tanárai Knoll János és Dr. Tomor Benedek voltak. Az alapítási évben minisztériumi követelményeknek kellett megfelelni: heti 10 matematika óra volt minden évfolyamon, 6 elmélet és 4 gyakorlat. Az országos szakmai munkaközösség vezetõje Dr. Surányi János, az ELTE algebra tanszékének professzora volt.
A jelenlegi tantestületbõl az alábbiak érettségiztek iskolánkban matematika tagozaton:
Varga Vince (1975), Vondervisztné Kapor Ágnes (1981), Katanics Sándorné Lengyel Zsuzsa (1979), Böcskei Ákos (1989), Pálffy Zoltán (1989).

2. HHT-AJTP elõkészítõ-gazdagító évvel

Az elsõ évben alacsony létszámú csoportban, késõbb pedig csoportbontásban tanítjuk a matematikát. Az utolsó két évben fakultáció választási lehetõséget kínálunk, amely lehetõvé teszi az emelt szintû érettségit is.

3. Nyelvi elõkészítõ évvel induló öt-évfolyamos osztályok

Az alapozó években alaptantervi tananyaggal, csoportbontásban tanítjuk a matematikát. Az utolsó két évben pedig fakultáció választási lehetõséget kínálunk, közép- ill. emelt szintû érettségire való felkészítéssel.

4. Négy évfolyamos képzés

Az elsõ két évben alaptantervi tananyaggal, csoportbontásban tanítjuk a matematikát. Az utolsó két évben pedig fakultáció választási lehetõséget kínálunk, közép- ill. emelt szintû érettségire való felkészítéssel. ( Jelenleg ez a képzési forma nem indul.)

5. Hatosztályos képzés

Az alapozó években alaptantervi tananyaggal, csoportbontásban tanítjuk a matematikát. Az utolsó két évben pedig fakultáció választási lehetõséget kínálunk, közép- ill. emelt szintû érettségire való felkészítéssel. ( Ez a képzési forma iskolánkban már nem indul.)

Az alapozó években (elsõ három illetve két év) a tantervi követelmények a kétszintû érettségi középszintû követelményét feltétlenül tartalmazzák. Az emelt szintû tananyagot csakis akkor, ha az elsõ alapozó év elsõ félévében kiderül, hogy a csoportba sorolt tanulók többsége alkalmas az emelt szintû "mélyítésre". A gimná-zium utolsó két évében mindazok irányában megnõ a követelmény, akik emelt szintû érettségit tesznek. A tananyag is kibõvül (pl. analízis elemei, valószínûség-számítás, számelmélet,), és a vizsgakövetelmények is megváltoznak. Szaktárgyunk kétszintû érettségijén a vizsgakövetelményeken kívül a vizsgázás módjában is van különbség. A középszintû érettségin egy 180 perces írásbelivel megszerezhetõ az érettségi osztályzat. Az emelt szinten a 240 perces dolgozat megírása mellett szóbeli vizsgán számot kell adni az elméleti tudásról is.

Óraszámaink a 2005/2006-os tanévtõl induló osztályok óratervei alapján:

Szaktárgyunk szempontjából igen fontos, hogy a rendelkezésre álló órakeretben a 9 - 11 években segítsük a pályairány kiválasztásában a tanulókat. Akik az emelt szintû érettségire készülnek, azoknak mindenképpen az utolsó két évben 5 + 6 órás képzésben (fakultációs képzésben) kell részesülniük. Akik a középszintû érettségire készülnek, a két utolsó évben 3 + 4 órában tanulják a matematikát. Errõl a képzésrõl emelt szintû vizsgára nem készítünk fel: a tananyag legalább 130 órában eltér egymástól.

Emelt szintû érettségire felkészítõ csoportra jár matematikából mindenki, aki iskolánkban
  - a matematika tagozatra jár;
  - az informatika tagozatra jár;
  - aki a két utolsó évben fakultációra jár matematikából.
Az emelt szintû csoportok létszáma nem lehet több 18 fõnél.

A többi tanulót (aki az utolsó két évben 3+4 órában tanulja a matematikát) a középszintû érettségire készítjük fel. Ezeknek a csoportoknak a létszáma a két utolsó évben nem lehet több 22 fõnél.

Értékelés és motiváció a matematika órákon

Minden témában legalább 3 érdemjegy alapján lehet témát zárni. A három jegy közül az egyik szóbeli számonkérés, egy másik témazáró dolgozat érdemjegye. Az írásbeli munkák esetén ellenõrizzük a nyelvhelyességi, helyesírási követelmények teljesítésének szintjét is. A szóbeli számonkérésnél is fontos, hogy a tanulók a szaknyelv kifejezéseit, nyelvi fordulatait a magyar nyelvhelyesség szabályainak betartásával tudják kifejezni. A szaktárgy-metodikának a matematika tanulására vonatkozó alaphelyzeteit gyakoroltatnia kell a szaktanárnak. Különösen a 9. osztályban, a nyelvi elõkészítõ évben kell közösen kialakítani a matematika tanulásának módszereit.

A matematikát megértjük, a megértett anyagot megtanuljuk, és a megtanult tananyag alapján jutunk el arra a szintre, hogy önállóan alkalmazni tudjuk ismereteinket.

A témazárások tanmenetben rögzített idõpontja lehetõvé teszi az iskolai ügyrendben szabályozott idõ-pontok betartását. A szülõk tájékoztatása általában az ellenõrzõ könyvön keresztül és a fogadó órákon törté-nik.

A követelmények évfolyamonkénti egységesítése és nyilvánosságra hozása érdekében:

• Közös témazáró dolgozatokat iratunk.

• A tantervekben megfogalmazott tananyagokból minden fogalom megtanulása, a tételek kimondása és a tanórán is feldolgozott mintafeladatok reproduktív ismerete tartozik az elégséges szinthez.

• A tanév végéig kijavítatlan elégtelen témazáró osztályzat elégtelen év végi osztályzatot jelent, függetlenül attól, hogy más témákból milyen jeggyel zárt a tanuló. Az elégtelen témazáró dolgozattal - bár a téma részjegyei lehetnek jobbak, csak elégtelen témazáró osztályzatot lehet kapni. A javítási lehetõséget a tanárnak egy alkalommal kötelessége megadni, de csak azután, hogy meggyõzõdött arról, hogy a tanuló gyakorolta a téma anyagát pl. kitûzött mintafeladatokon. Javítás csak tanórán, vagy csoportos foglalkozásokon szervezhetõ.

• Jeles év végi jegyet az a tanuló kaphat, akinek nincs hármasnál rosszabb témajegye az év során, és a témazáró osztályzatainak több mint a fele (csak jó és jeles témazáró osztályzatok esetén legalább a fele) jeles.

• Témazáró dolgozat javítási lehetõségét célszerû megadni azoknak a tanulóknak, akik ezt tanórai felké-szültség reális igénye alapján kérik.

• Témazáró osztályzattal azonos súlyú jeles jeggyel értékelhetõ az a tanuló, aki
    - a Varga Tamás, az Arany Dániel Matematikai tanulóverseny vagy az OKTV második fordulójára bejutott,
    - a KÖMAL rendszeres feladatmegoldója;
    - aki a tanév elején a munkaközösségi munkatervben megadott témából jó szintû pályamûvet készí-tett.

Munkaközösségünk tagjainak fontos feladata van a pályairány helyes kiválasztásának segítésében. Ezért a kezdõ évfolyamokon minden szaktanár ismerteti az iskolánkban folyó matematika-oktatás rendszerét.

Az emelt szintû érettségire elõkészítõ csoportok választását azoknak ajánljuk, akik
  - matematikaigényes pályára készülnek,
  - akik bizonytalanok ugyan a pálya-elképzelésükben, de hajlandók képzettségüket növelni matematikából akár huzamos erõfeszítések árán is.

Általános iskolai tehetséggondozó és középiskolai elõkészítõ (24 órás) szakköröket hirde-tünk meg szeptember második felében a város és város környéki általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára. Ezeknek a szakköröknek az az egyik célja, hogy iskolánk öt- és négyosztályos képzésében a speciá-lis matematika és informatika tagozatokra utánpótlást neveljen.

Tanári munkaközösségek oldal * Vissza a kezdőlapra * Ugrás a lap tetejére

© 2019. Lovassy László Gimnázium, Veszprém